1. Mi történt pontosan? Az 1979-es kettős adóztatási egyezmény felmondása
Az Amerikai Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma 2022 nyarán hivatalos diplomáciai jegyzékben mondta fel a két ország között 1979-ben kötött kettős adóztatási egyezményt (Double Tax Treaty, DTT). A nemzetközi jog szabályai szerint a felmondás egyéves türelmi idő után, 2024. január 1-jén lépett hatályba.
Évtizedeken át a W-8BEN formanyomtatvány digitális kitöltésével a magyar befektetők igazolták külföldi adóilletőségüket, így az amerikai brókerek (Interactive Brokers, Lightyear, XTB, Trading 212) az amerikai belső jog szerinti 30%-os forrásadó helyett csupán a szerződéses 15%-ot vonták le. Mivel a magyar személyi jövedelemadó is 15%, a külföldön levont adó teljes mértékben fedezte a hazai kötelezettséget, így Magyarországon 0 Ft többlet-SZJA fizetési kötelezettség keletkezett.
2024-től Magyarország az Egyesült Államok szempontjából egyezménnyel nem rendelkező (Non-Treaty) állammá vált. Ennek következtében az amerikai forrásadó automatikusan a teljes 30%-ra ugrott minden amerikai cég (Apple, Microsoft, Coca-Cola, Realty Income) osztaléka után.
2. A nagy pánik és a valóság: Megszűnt-e az ETÜ az amerikai részvények eladásakor?
Az egyezmény felmondásának bejelentésekor óriási pánik tört ki a hazai befektetői közösségben, mert sokan attól tartottak, hogy az amerikai részvények és ETF-ek eladása kikerül az Ellenőrzött Tőkepiaci Ügylet (ETÜ) kedvező köréből, és egyéb jövedelemként 15% SZJA + 13% SZOCHO terhelné veszteség-elszámolási jog nélkül.
Szerencsére a valóságban a tőkenyereség eladási szabályai NEM változtak hátrányosan! Az Szja tv. 67/A. § (1) bekezdése világosan rögzíti, hogy ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül az olyan ügylet, amelyet az Európai Unió tagállamában VAGY a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában székhellyel rendelkező felügyelet által engedélyezett befektetési szolgáltatóval kötnek.
Mivel az Amerikai Egyesült Államok alapító tagja az OECD-nek, és a kereskedéshez használt elismert brókerek (pl. Interactive Brokers, Lightyear, Degiro, XTB) mind EGT- vagy OECD-felügyelet alatt állnak, a tőzsdei adásvételek 100%-ban megőrizték ETÜ státuszukat.
Ez azt jelenti, hogy ha Ön amerikai részvényt vagy ETF-et adott el nyereséggel, arra továbbra is kizárólag a 15% SZJA vonatkozik, a SZOCHO mértéke 0%, és a veszteséges ügyletek korlátlanul levonhatók a nyereségesekből.
3. A brutális valóság: Amerikai osztalékok adózása (30% IRS + 5% NAV + 13% SZOCHO)
Míg a tőkenyereség megmenekült, az amerikai cégek által kifizetett osztalékok a kettős adóztatási egyezmény hiányában példátlan adócsapdába estek az Szja tv. 66. § és 32. § szabályai miatt.
A folyamat a következőképpen néz ki a gyakorlatban:
1. Lépés: Amerikai forrásadó (30%): Az amerikai kifizető vagy a brókercég letétkezelője a kifizetés pillanatában levon 30% forrásadót az amerikai adóhatóság (IRS) részére. Ha Ön 100 USD osztalékra jogosult, a számlájára csupán 70 USD érkezik meg.
2. Lépés: A magyar 5%-os minimális adó csapdája (Szja tv. 32. §): Egyezmény hiányában a magyar személyi jövedelemadó törvény 32. § (2) bekezdése lép életbe. Ez kimondja, hogy a külföldön megfizetett adó legfeljebb a külföldi adó 90%-áig, de legfeljebb az adóalap 10%-áig vehető figyelembe, és a Magyarországon fizetendő személyi jövedelemadó nem lehet kevesebb az adóalap 5%-ánál! Ennek következtében hiába fizetett meg az USA-ban már 30%-ot, a magyar adóhatóságnak (NAV) KÖTELEZŐ további 5% SZJA-t befizetnie forintban.
3. Lépés: 13% Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO): A Szocho tv. 1. § (5) bekezdésének a) pontja alapján a külföldről származó osztalékot 13% SZOCHO terheli az éves felső határig (a tárgyévi minimálbér 24-szerese, 2025/2026-ban 6 979 200 Ft). Ha Ön munkabéréből vagy más összevont jövedelméből még nem érte el ezt a plafont, a bruttó osztalék után 13% SZOCHO-t is meg kell fizetnie.
4. Összehasonlító táblázat: Amerikai befektetések adózása 2024 előtt vs. 2024 után
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk, hogy az egyezmény felmondása hogyan változtatta meg a különböző tőkepiaci jövedelmek adózását:
| Befektetés típusa | Adózás 2024 előtt (Egyezménnyel) | Adózás 2024-től (Egyezmény nélkül) | Gyakorlati tanács |
|---|---|---|---|
| Amerikai részvény osztaléka (pl. Apple, Coca-Cola) | 15% USA forrásadó + 0% HU SZJA + SZOCHO (plafonig) | 30% USA + 5% NAV SZJA + 13% SZOCHO (35%–48%) | Kerülje a normál számlán, váltson TBSZ-re vagy ír ETF-re |
| Amerikai részvény eladása (ETÜ tőkenyereség) | 15% SZJA, 0% SZOCHO, veszteség-elszámolással | 15% SZJA, 0% SZOCHO, veszteség-elszámolással (Változatlan) | Kereskedésre és növekedési részvényekre ideális |
| Írországi székhelyű S&P 500 ETF (pl. VUAA, CSPX) | 15% belső USA forrásadó, 0% HU osztalékadó | 15% belső USA forrásadó, 0% HU forrásadó (Változatlan) | A legjobb menekülőút amerikai indexbefektetésekhez |
| Európai részvény osztaléka (pl. Németország, Franciaország) | Szerződéses egyezményes kulcs (pl. 15%-26,375%) | Szerződéses egyezményes kulcs (Változatlan, érvényes DTT) | Európai részvényeket az USA egyezmény felmondása nem érinti |
| TBSZ számlán lévő amerikai részvény | 15% USA forrásadó, 0% HU SZJA és 0% SZOCHO | 30% USA forrásadó, 0% HU SZJA és 0% SZOCHO (5 év után) | Megspórolja a magyar 5% SZJA-t és a 13% SZOCHO-t |
5. Hogyan kell kitölteni a NAV 25SZJA bevallást? (Lépésről lépésre)
Az amerikai osztalékjövedelmet a magánszemélynek kötelezően vallania kell a NAV eSZJA rendszerében az éves 25SZJA nyomtatványon. A NAV automatikus tervezete ezeket a külföldi adatokat nem tartalmazza automatikusan, így a befektetőnek kell kiegészítenie.
A kitöltés pontos lépései:
1. Bruttó osztalék forintra váltása: Az osztalék jóváírásának napján (kifizetés napja) érvényes hivatalos MNB devizaárfolyamon át kell váltani a bruttó összeget magyar forintra.
2. 84. sor kitöltése (Külföldről származó osztalékjövedelem):
• (a) oszlop (Megszerzett jövedelem): A forintra átszámított teljes bruttó osztalék összege.
• (b) oszlop (Külföldön megfizetett adó beszámítható része): A külföldön levont adóból legfeljebb a bruttó osztalék 10%-a írható be (mivel az egyezmény nélküli szabályok szerint maximum 10% számítható be).
• (c) oszlop (Jövedelem): A forintra átszámított bruttó összeg.
• (d) oszlop (Magyarországon fizetendő adó): A bruttó osztalék pontosan 5%-a, amit be kell fizetnie a NAV-nak.
3. 288. sor (SZOCHO kötelezettség ellenőrzése): Ha a munkáltatói M30-as igazolása szerint a tárgyévben megfizetett SZOCHO-alap nem érte el a minimálbér 24-szeresét, a hiányzó összeg erejéig 13% SZOCHO-t kell bevallani és befizetni.
6. Legális adóoptimalizálási stratégiák magyar befektetőknek
Hogyan védekezhet a magyar befektető a 35%–48%-os elvonás ellen? Három bevált, 100%-ban legális stratégia létezik:
1. Stratégia: Áttérés írországi (IE) és luxemburgi (LU) UCITS ETF-ekre. Ez a leghatékonyabb megoldás. Írország és az USA között érvényben van a kettős adóztatási egyezmény, így az ír székhelyű alap szintjén az IRS csupán 15% forrásadót von le az amerikai részvényekből. Ha Ön felhalmozó (Accumulating, Acc) ETF-et választ (pl. iShares Core S&P 500 CSPX vagy Vanguard S&P 500 VUAA), az osztalék automatikusan visszaforgatásra kerül az alapban. Nem keletkezik kifizetett osztalék, így nincs 30%-os amerikai levonás, nincs 5% magyar adó és nincs SZOCHO sem! Eladáskor tiszta ETÜ (15% SZJA, 0% SZOCHO).
2. Stratégia: Tartós Befektetési Számla (TBSZ) nyitása. Ha kifejezetten egyedi amerikai részvényeket (pl. Coca-Cola, Johnson & Johnson) szeretne birtokolni, nyisson TBSZ számlát. Bár az amerikai bróker az IRS szabályai miatt a 30%-os amerikai forrásadót a TBSZ-en is levonja, a magyar oldali 5% SZJA-t és a 13% SZOCHO-t teljesen megspórolja, mert az 5 éves gyűjtőidőszak után a TBSZ 100%-ban adó- és szocho-mentes.
3. Stratégia: Részvény eladása az osztalékfizetés (Ex-Dividend Date) előtt. Ha nem kívánja elszenvedni a 35%-os osztalékadót, a részvényt az osztalékvágási nap előtt eladhatja. A várható osztalék értéke beépül az árfolyamba, így Ön árfolyamnyereséget realizál, ami tiszta ETÜ (15% SZJA, 0% SZOCHO), ráadásul az esetleges korábbi tőzsdei veszteségekkel is szembeállítható.